Pöttyös a gyerek

Belelendültünk a szilárd ételek fogyasztásába, Anya igyekszik egyre több ízt megismertetni velem. Meg is lett rögtön a böjtje! Kevesebb cici, és meg is jött az első betegségem. Magas lázzal kezdődött, amivel az itthon lévő lázcsillapító kúp semmit sem bírt kezdeni. A Nurofen szirup tudta csak ideig-óráig levinni a lázam. Természetesen mindez este történt, így egyuttal szüleimnek is megvolt az első alvásmentes éjszakájuk. Másnap a doki néni csak délután rendelt. Mivel a lázon túl semmi más tünetem nem volt úgy igazán konkrétan, csak „mindenből egy kicsi” (kicsit piros a torka, kicsit érzékeny a füle, kicsit…), így azt mondta ír fel nekem Sumetrolint, mert ez szinte minden „kicsit-emre” jó lesz. De mivel még sosem kaptam gyógyszert, azt mondta figyelni kell, érzékeny leszek-e rá. Ha igen, akkor két nap múlva kiütések fognak jelentkezni. Na ez így is lett, de nem két nap múlva (mert az még péntek lett volna), hanem három nap múlva pöttyösödtem be! Hétvége… ráadásul még ünnep is! Irány az ügyelet. Új év, új élmények! Most már ezt is tudjuk, hová is kell menni : )
A doktorbácsi fején lévő fényes, kerek, nagy lámpa egészen elbűvölt! Még betegen is csaodaszép, bájos mosolyokkal ajándékoztam meg őt ezért a rendkívüli élményért. Kaptam másik gyógyszert (Curam), ez már jónak bizonyult. Azt persze nem hagyhatom ki az élménybeszámolóból, hogy minden egyes gyógyszerbevétel legalább fél órás, lármás, lefogós, torkom szakadtából kiáltozós, szüleim részéről minden alkalommal egy újabb kreatív tesztszerű tortúra volt, aminek leginkább a szomszédok örültek, különösen éjszaka. Mert arra már a második alkalommal rájöttem, hogy ha összeszorítom a szám, nem tudják beadni, viszont összeszorított szájjal is lehet rendkívűl hangosan nyígni...

Első munkanap, ismét doktornéni, már a miénk. Mentünk megmutatni neki magunkat. Rendbe jöttem. Viszont az új gyógyszert még be kellett szedni, Anyáék és a lépcsőház nagy örömére.


Anyát persze ez a Sumetrolim érzékenység nem hagyta nyugodni, így pontosabban utána nézett a dolgoknak. Talált egy hasznos kis cikket, hogy miért is pöttyös a gyerek? És ha a cikkben említett magyar névvel nem rendelkező betegségem volt, aminek néhány napos magas láz után velejárója a kiütés és nem is az antibiotikum okozta, akkor bizony még egy próbát megérne ez a Sumetrolim kúra, csak hogy biztos legyen ez az allergia dolog! Hiszen kár lenne elesni egy egészen univerzális gyógyszertől.

Az érdekesség kedvéért a cikk:
„
Miért pöttyös a gyerek?

A bőrön jelentkező kiütéseknek rengeteg oka lehet (allergia, bőrfertőzés, gyulladás stb.), ám gyermekeknél leggyakrabban valamilyen fertőző betegség okozza.
A bárányhimlő a leggyakoribb kiütéses fertőző betegség. Rendkívül ragályos, majd minden gyermek tízéves kor előtt átesik rajta. A betegség két-három hetes lappangási idő után lázzal, rossz közérzettel kezdődik. Ezt követően kezdetben foltos, majd hamarosan hólyagos kiütések jelentkeznek szerte a bőrön - még a hajas fejbőrön is -, valamint a nyálkahártyákon. A típusos kis hólyagok harmatcseppre emlékeztetnek. Néhány nap után a hólyagok tartalma zavarossá válik, tetejük leválik és helyükön apró, pörkkel fedett sebek lesznek. Jellemző a betegségre, hogy egy időben vannak a betegen új hólyagok és bepörkösödött kiütések. Az utolsó pörk leválásával, 10-14 nap alatt gyógyul meg a beteg. Ha nem fertőződik felül, nem hagy nyomot a bőrön. Szerencsére ritkák a súlyos idegrendszeri szövődmények.
A bárányhimlő általában jóindulatú betegség, de bizonyos, a védekező rendszer csökkenésével járó betegségekben igen súlyos, akár életveszélyes formát is ölthet. A különleges esetek kivételével kezelése tüneti: lázcsillapítás, a bőr tisztán tartása. Kerülni kell a különböző ecsetelők, hintőporok alkalmazását, mivel elősegítik a kiütések elfertőződését! A betegség elleni védőoltás már hazánkban is hozzáférhető.
Az exanthema subitum (magyar neve nincs) kisgyermekek vírusos eredetű betegsége. 3-5 napig tartó igen magas, akár 40°C-t is elérő láz után jelennek meg a törzsön és a nyakon az apró foltos kiütések. A kiütések megjelenésével egyszerre a láz hirtelen megszűnik, és a beteg meggyógyul. Kezelése csak lázcsillapításból áll.
A betegség megtévesztheti az orvost és a beteget: ha ugyanis valaki a lázas állapot miatt - helytelenül - antibiotikumot, pl. penicillint kap, a kiütések penicillinallergia gyanúját vetik fel, és ezzel később sok értékes gyógyszertől fosztják meg a beteget.
A "lepke-himlő" szintén vírusos eredetű fertőzés, amely legutóbb két évvel ezelőtt okozott Magyarországon is járványt. A betegség az arc két oldalán pillangó formájú lilás színű kiütéssel kezdődik. A gyerek úgy néz ki, mintha "megpofozták volna". A későbbiekben a törzsön és a végtagokon is megjelennek a girlandos szélű kiütések, melyek néha csak 3-4 hét után múlnak el. Nem jár lázzal, kezelni sem kell.
A rózsahimlő (rubeola) 2-3 hét lappangási idő után, enyhe hurutos tünetekkel kezdődik. A kiütések az arcon és a törzsön apró gombostűfejnyi foltok képében jelentkeznek. Jellemző a betegségre a tarkótáji nyirokcsomók megnagyobbodása. Az enyhe lefolyású, kezelést nem igénylő betegség elsősorban a terhes nőkre, illetve magzatjukra veszélyes: súlyos magzati ártalmat okozhat. Hazánkban néhány éve minden gyereket beoltanak ellene, ezért gyakorlatilag nem fordul elő.
A kanyaró (morbilli) súlyos, hurutos tünetekkel, magas lázzal, gyakran szövődménnyel járó fertőzés. Eleinte az arcon, majd az egész testen apró, később összefolyó kiütések jellemzik. A védőoltás magyarországi bevezetése óta nem fordul elő.
A vörhenynél (skarlát), az összes eddig felsorolttal szemben, a betegséget baktérium okozza, ami a torokban telepszik meg. A kórokozó toxint (mérget) termel, ami a véráramba jutva a bőr kis ereiben gyulladást vált ki, s kiütés formájában jelenik meg. A betegség 2-6 napos lappangási idő után lázzal, torokfájással, hányással indul. A kiütések apró, szinte bársonyos, egybefolyó foltok formájában jelentkeznek a törzsön és a hajlatokban. Jellemző a betegség kezdetét követően 2-4 héttel a tenyerek és a talpak hámlása. A skarlát régen súlyos szövődményekkel járó, veszélyes betegség volt. Ma már megfelelő antibiotikumkezeléssel a betegség gyógyítható és a szövődmények megelőzhetők.
dr. Boross Gábor
gyermekgyógyász szakorvos „