'
Miért nem alussza át a baba az éjszakát?
Vannak olyan babák, akik hamar megörvendeztetik szüleiket azzal, hogy átalusszák az éjszakát. A legtöbb baba azonban több-kevesebb rendszerességgel ébred éjjel, sõt, gyakran elõfordul, hogy az a csecsemõ is elkezd éjszaka szopni, aki addig átaludta az éjszakát. Ez rendszerint 3-6 hónapos kor körül kezdõdik és leggyakoribb oka a fogzás. Tévedés azt gondolni, hogy a kisbabát csak akkor zavarja a fogzás, amikor már láthatóan megduzzad az ínye. Az ezzel járó kellemetlenségek, a fogíny viszketése vagy a nyálzás már hónapokkal elõbb jeletkezhet, hiszen a fogzás maga is már a magzati korban elkezdõdik. Másik oka a korábbinál gyakoribb éjszakai ébredéseknek, hogy a csecsemõt egyre több inger éri napközben, egyre inkább odafigyel a környezetében zajló dolgokra és minden elvonja a figyelmét a szopizásról. Sok édesanya tapasztalja, hogy a korábban akár egy-másfél órát is mellen töltõ kisbabája pár perc alatt végez a szopival és bármilyen neszre odakapja a fejét. A kisbabák nagy része éjjel pótolja be a nappal kimaradt szopásokat.
A szülõk számára azonban nagyon fárasztó a gyakori ébredés, az állandó alváshiány, s a rémes éjszaka a nappalra is rányomja a bélyegét. A sokat éjszakázó anya nappal fáradt, álmos és ingerült. Könnyebben átvészeli ezt a nehéz idõszakot, ha megérti, miért ébrednek a kisbabák és a nagyobb gyerekek éjszaka.
Az éjszakai szoptatásnak - különösen az elsõ hetekben - a tejelválasztás fenntartásában nagy szerepe van. Éjszaka magasabb a prolaktinszint, több tej termelõdik.Az éjszaka átalvásához egy fajta agyi érettség szükségesAz alvás során négy alvási szakasz váltogatja egymást, ezek közül az elsõ az aktív szakasz, az ún. gyors szemmozgásos (REM) fázis, amikor álmodunk. Alváskutatók bebizonyították, hogy a gyorsszemmozgásos alvásszakasznak az agy fejlõdésében óriási szerepe van. Nem véletlen tehát, hogy az újszülöttek teljes alvásidejének kb. 50 százalékát teszi ki a REM fázis, míg az agy érésének megfelelõen az életkor elõrehaladtával ez az idõ csökken; hároméves korban kb. 30, egy 14 éves kamasz alvásidejének pedig már csak mintegy 20 százaléka a gyorsszemmozgásos szakasz.A REM fázisban az alvás felületesebb, a csecsemõk könnyebben felébrednek bármilyen neszre. Ha ilyenkor megszoptatjuk õket, az álmosító, nyugtató hatású prolaktin segít visszaaludni mind a mamának, mind a babának. Az éjszakai szopizás során a baba magához veszi a szervezete számára szükséges folyadékot és tápanyagokat, és az agyfejlõdéshez szükséges zsírsavak jobban hasznosulnak.
Nem szabad szó nélkül elmennünk az éjszakai szoptatás pszichés elõnyei mellett. A kisbabának - és valójában minden életkorú embernek - elemi szükséglete a gyakori testkontaktus. Irreális elvárni egy gyerektõl, hogy jól érezze magát a szüleitõl távol, a kiságyában, netán egy külön szobában. Még irreálisabb elvárni tõle, hogy el is aludjon egyedül. A mellen való elalvás teljesen természetes jelenség. Ahogy említettük, a szoptatás során felszabaduló prolaktin ellazítja, elálmosítja, elaltatja a kisbabát, tehát evolúciósan alakult úgy, hogy a babák belealudjanak a szopásba. Sõt, Ranschburg Jenõ pszichológus szerint az elalváshoz szükséges ellazuláshoz, befeléforduláshoz szükség van a szopómozgásra.Ezért is értelmetlen erõfesztéseket tenni arra, hogy a kisbaba "ne szokjon rá a cicin való elalvásra", ahogy azt a kéretlen jótanácsokból nem egyszer halljuk. Amint a gyermek megérik rá, képes lesz az önálló elalvásra. Ezt ugyanúgy nem szabad siettetni, mint ahogy a szobatisztaságot vagy az elválasztódást sem.
Az utóbbi években több olyan könyv jelent meg, amely azt ígéri a fásult, kétségbeesett, a kimerülés határán álló szülõnek, hogy bombabiztos módszerét követve néhány nap alatt rá lehet szoktatni gyermekét az egyedüli elalvásra és az éjszaka átalvására. Ezek a sikerkönyvek alvászavarnak minõsítenek egy olyan jelenséget, tudniilik az éjszakai ébredést és a szopival való elalvást, amely teljesen normális a csecsemõ részérõl. Azt sugallják, hogy a szülõk rontottak el valamit a gyereknevelés körül és mindjárt tálcán kínálják a szerintük üdvözítõ megoldást is. A módszer lényege dióhéjban: az esti rituálék után elköszönünk a gyerektõl, lekapcsoljuk a villanyt és kimegyünk a szobájából. Mivel a gyerek sír, bizonyos idõközönként bemegyünk hozzá, biztosítjuk róla, hogy megvagyunk, de nem vesszük föl. A gyerek 1-2 óra sírás után elalszik, s a szerzõk szerint ez az idõ napról napra rövidül, mígnem a gyerek megtanul magától elaludni.
A valóság azonban az, hogy nem azt tanulja meg a kisgyerek, hogy hogyan aludjon el önállóan, hanem reményvesztetten, kimerülten alszik el. Azt tanulja meg, hogy a szülei, akikben eddig bízott, akik eddig odaadóan törõdtek nem csak a testével, de a lelkével is, becsapták, magára hagyták, amikor egyedül érezte magát, amikor félt, amikor szüksége volt rájuk. A kisgyerek így elveszíti a bizalmát a szüleiben és közvetetten az egész világban. Ez a bizalmi válság akár egész életére kihathat.
A többemberes babáknál általában nem válik be ez az idomítási módszer: egy nagy igényû, ún. többemberes baba képes több napon keresztül, órákon át sírni, sírása akár fulladásba, hányásba is torkollhat. A sírni hagyástól helyrehozhatatlan idegrendszeri károsodást is szenvedhet a kisgyerek.A tapasztalatok alapján a módszer nem hoz tartós sikert: a trenírozott babák többsége egy idõ után ismét elkezd felébredezni éjjel, s igényli a mamája közelségét.
Szerencsére a sírni hagyásnál barátságosabb módszerek is léteznek arra vonatkozólag, hogy az éjszaka, az ébredések ellenére, kellemesebben, pihentetõbben teljék.Hogyan tegyük elviselhetõbbé az éjszakákat?
A szülõk számára azonban nagyon fárasztó a gyakori ébredés, az állandó alváshiány, s a rémes éjszaka a nappalra is rányomja a bélyegét. A sokat éjszakázó anya nappal fáradt, álmos és ingerült. Könnyebben átvészeli ezt a nehéz idõszakot, ha megérti, miért ébrednek a kisbabák és a nagyobb gyerekek éjszaka.
Az éjszakai szoptatásnak - különösen az elsõ hetekben - a tejelválasztás fenntartásában nagy szerepe van. Éjszaka magasabb a prolaktinszint, több tej termelõdik.Az éjszaka átalvásához egy fajta agyi érettség szükségesAz alvás során négy alvási szakasz váltogatja egymást, ezek közül az elsõ az aktív szakasz, az ún. gyors szemmozgásos (REM) fázis, amikor álmodunk. Alváskutatók bebizonyították, hogy a gyorsszemmozgásos alvásszakasznak az agy fejlõdésében óriási szerepe van. Nem véletlen tehát, hogy az újszülöttek teljes alvásidejének kb. 50 százalékát teszi ki a REM fázis, míg az agy érésének megfelelõen az életkor elõrehaladtával ez az idõ csökken; hároméves korban kb. 30, egy 14 éves kamasz alvásidejének pedig már csak mintegy 20 százaléka a gyorsszemmozgásos szakasz.A REM fázisban az alvás felületesebb, a csecsemõk könnyebben felébrednek bármilyen neszre. Ha ilyenkor megszoptatjuk õket, az álmosító, nyugtató hatású prolaktin segít visszaaludni mind a mamának, mind a babának. Az éjszakai szopizás során a baba magához veszi a szervezete számára szükséges folyadékot és tápanyagokat, és az agyfejlõdéshez szükséges zsírsavak jobban hasznosulnak.
Nem szabad szó nélkül elmennünk az éjszakai szoptatás pszichés elõnyei mellett. A kisbabának - és valójában minden életkorú embernek - elemi szükséglete a gyakori testkontaktus. Irreális elvárni egy gyerektõl, hogy jól érezze magát a szüleitõl távol, a kiságyában, netán egy külön szobában. Még irreálisabb elvárni tõle, hogy el is aludjon egyedül. A mellen való elalvás teljesen természetes jelenség. Ahogy említettük, a szoptatás során felszabaduló prolaktin ellazítja, elálmosítja, elaltatja a kisbabát, tehát evolúciósan alakult úgy, hogy a babák belealudjanak a szopásba. Sõt, Ranschburg Jenõ pszichológus szerint az elalváshoz szükséges ellazuláshoz, befeléforduláshoz szükség van a szopómozgásra.Ezért is értelmetlen erõfesztéseket tenni arra, hogy a kisbaba "ne szokjon rá a cicin való elalvásra", ahogy azt a kéretlen jótanácsokból nem egyszer halljuk. Amint a gyermek megérik rá, képes lesz az önálló elalvásra. Ezt ugyanúgy nem szabad siettetni, mint ahogy a szobatisztaságot vagy az elválasztódást sem.
Az utóbbi években több olyan könyv jelent meg, amely azt ígéri a fásult, kétségbeesett, a kimerülés határán álló szülõnek, hogy bombabiztos módszerét követve néhány nap alatt rá lehet szoktatni gyermekét az egyedüli elalvásra és az éjszaka átalvására. Ezek a sikerkönyvek alvászavarnak minõsítenek egy olyan jelenséget, tudniilik az éjszakai ébredést és a szopival való elalvást, amely teljesen normális a csecsemõ részérõl. Azt sugallják, hogy a szülõk rontottak el valamit a gyereknevelés körül és mindjárt tálcán kínálják a szerintük üdvözítõ megoldást is. A módszer lényege dióhéjban: az esti rituálék után elköszönünk a gyerektõl, lekapcsoljuk a villanyt és kimegyünk a szobájából. Mivel a gyerek sír, bizonyos idõközönként bemegyünk hozzá, biztosítjuk róla, hogy megvagyunk, de nem vesszük föl. A gyerek 1-2 óra sírás után elalszik, s a szerzõk szerint ez az idõ napról napra rövidül, mígnem a gyerek megtanul magától elaludni.
A valóság azonban az, hogy nem azt tanulja meg a kisgyerek, hogy hogyan aludjon el önállóan, hanem reményvesztetten, kimerülten alszik el. Azt tanulja meg, hogy a szülei, akikben eddig bízott, akik eddig odaadóan törõdtek nem csak a testével, de a lelkével is, becsapták, magára hagyták, amikor egyedül érezte magát, amikor félt, amikor szüksége volt rájuk. A kisgyerek így elveszíti a bizalmát a szüleiben és közvetetten az egész világban. Ez a bizalmi válság akár egész életére kihathat.
A többemberes babáknál általában nem válik be ez az idomítási módszer: egy nagy igényû, ún. többemberes baba képes több napon keresztül, órákon át sírni, sírása akár fulladásba, hányásba is torkollhat. A sírni hagyástól helyrehozhatatlan idegrendszeri károsodást is szenvedhet a kisgyerek.A tapasztalatok alapján a módszer nem hoz tartós sikert: a trenírozott babák többsége egy idõ után ismét elkezd felébredezni éjjel, s igényli a mamája közelségét.
Szerencsére a sírni hagyásnál barátságosabb módszerek is léteznek arra vonatkozólag, hogy az éjszaka, az ébredések ellenére, kellemesebben, pihentetõbben teljék.Hogyan tegyük elviselhetõbbé az éjszakákat?
Együttalvás vagy sem?
Egyre több szülõ dönt úgy, hogy az ismerõsök riogatásának fittyet hányva magával viszi kisbabáját a családi ágyba. Nem volt ez régen sem másképp: az édesanya együtt aludt kisbabájával, saját testével melegítve a csöppséget. A világ számos részén ma is elfogadott az együttalvás. Szó sincs arról, hogy a gyermek most már sosem fog nélkülünk aludni! Amint eljön az ideje, át lehet költöztetni a saját ágyába vagy együtt aludhat a testvéreivel.
Az együttalvás megkönnyíti a család éjszakai életét. A fogzó baba vagy az éjszakai pánikrohamoktól szenvedõ kisgyerek hamar megnyugvást talál, ha édesanyja odafordul hozzá, átöleli és megszoptatja. Nem is ébrednek fel teljesen, s a család többi tagja pihenését sem zavarja a kitartóan bömbölõ baba.Van aki már a kezdetektõl a saját ágyába viszi a kisbabát, de van, aki csak az elsõ ébredéskor veszi oda magához.
A közös családi ágy nem mindenkinek válik be. Van amikor az apa nem akarja a babát a hitvesi ágyba vinni, s az is lehet, hogy az anya érzi úgy, hogy miután egész nap a gyerekek körül foglalatoskodik, az éjszakáját már nem szeretné megosztani velük. Ezek is természetes igények. A cél az, hogy minden család megtalálja a számára leginkább megfelelõ megoldást.
Néhány tipp: A szülõk ágyával egy szintbe hozott kiságy rácsát levesszük az egyik oldalon és szorosan a nagyágyhoz toljuk. Így a baba a saját ágyában alszik ugyan, de könnyedén odagurul a mamájához egy kis éjszakai szopira, majd visszagurítható az ágyába. A mamának is kéznél van a kisbaba, néha elég egy kis simogatás és már alszik is.
Tehetünk egy matracot az ágyunk mellé a baba számára. Így is elérhetõ közelségben van, nem érzi magát egyedül, s ha éjszaka szopásra kerül sor, a mamája egyszerûen melléfekhet.
Kíméletes leszoktatás az éjszakai szopásról
Amennyiben a szülõk úgy döntenek, hogy mégis leszoktatják a kisbabát az éjszakai szopizásról, nagyon kíméletesen tegyék! Fürdés, vacsora után már ne játszanak harsány játékokat: a fölpörgött gyerek nehezen fog elaludni. Az este teljék oldott, nyugodt hangulatban, énekeljenek, meséljenek a kisgyereknek. Lámpaoltás után se hagyják magára a babát, legyenek vele, dédelgessék, fogják a kezét, simogassák! Lehet, hogy sírni fog, kéri a szopit. Nyugodt hangon magyarázzák meg neki, hogy nem lehet, de ott maradnak vele, vigyáznak rá és nagyon szeretik. Elõfordul, hogy az anya nem tudja elaltatni a babát, mert az õ személyéhez a szopásélmény párosul, sõt, még a tejcsi illatát is érzi a baba. Akkor az apuka bújjon oda a babához, õ altassa el.
Írta: Rózsa Ibolya, IBCLC
Az együttalvás megkönnyíti a család éjszakai életét. A fogzó baba vagy az éjszakai pánikrohamoktól szenvedõ kisgyerek hamar megnyugvást talál, ha édesanyja odafordul hozzá, átöleli és megszoptatja. Nem is ébrednek fel teljesen, s a család többi tagja pihenését sem zavarja a kitartóan bömbölõ baba.Van aki már a kezdetektõl a saját ágyába viszi a kisbabát, de van, aki csak az elsõ ébredéskor veszi oda magához.
A közös családi ágy nem mindenkinek válik be. Van amikor az apa nem akarja a babát a hitvesi ágyba vinni, s az is lehet, hogy az anya érzi úgy, hogy miután egész nap a gyerekek körül foglalatoskodik, az éjszakáját már nem szeretné megosztani velük. Ezek is természetes igények. A cél az, hogy minden család megtalálja a számára leginkább megfelelõ megoldást.
Néhány tipp: A szülõk ágyával egy szintbe hozott kiságy rácsát levesszük az egyik oldalon és szorosan a nagyágyhoz toljuk. Így a baba a saját ágyában alszik ugyan, de könnyedén odagurul a mamájához egy kis éjszakai szopira, majd visszagurítható az ágyába. A mamának is kéznél van a kisbaba, néha elég egy kis simogatás és már alszik is.
Tehetünk egy matracot az ágyunk mellé a baba számára. Így is elérhetõ közelségben van, nem érzi magát egyedül, s ha éjszaka szopásra kerül sor, a mamája egyszerûen melléfekhet.
Kíméletes leszoktatás az éjszakai szopásról
Amennyiben a szülõk úgy döntenek, hogy mégis leszoktatják a kisbabát az éjszakai szopizásról, nagyon kíméletesen tegyék! Fürdés, vacsora után már ne játszanak harsány játékokat: a fölpörgött gyerek nehezen fog elaludni. Az este teljék oldott, nyugodt hangulatban, énekeljenek, meséljenek a kisgyereknek. Lámpaoltás után se hagyják magára a babát, legyenek vele, dédelgessék, fogják a kezét, simogassák! Lehet, hogy sírni fog, kéri a szopit. Nyugodt hangon magyarázzák meg neki, hogy nem lehet, de ott maradnak vele, vigyáznak rá és nagyon szeretik. Elõfordul, hogy az anya nem tudja elaltatni a babát, mert az õ személyéhez a szopásélmény párosul, sõt, még a tejcsi illatát is érzi a baba. Akkor az apuka bújjon oda a babához, õ altassa el.
Írta: Rózsa Ibolya, IBCLC
