Havazik

Azt mondják, tél van. Azt hiszem ez a hideggel lehet kapcsolatban, ugyanis bárhová megyünk, mindig szkafanderbe dugnak. Amit egyenesen utálok felvenni. Minden alkalommal tudatom is ezt a tényt, de nincs hatása. Rossz hangsúllyal visítanék? Meglehet...
Mindenesetre a fel-le öltözködéseket nem számítva, nagyon szeretek kimozdulni. Az ablakból való nézelődések is hosszú percekig kötik le a figyelmem, na de a házon kívül! Az egészen varázslatos. Mostanában elég gyakran minden tiszta fehérré változik, a panoráma innen tőlünk, fentről, egészen mesebeli. Nagyon szép!
Teljesen felpezsdül az élet. Nem bírnak feljönni a buszok, elakadnak az autók, az emberek ide-oda rohangálnak segítségért, jönnek a villogós autók is… Anya meg nekem ökörködik a hóban, míg Apa kibontja az autót a vastag hótakaró alól. Az én kocsikám is elakad a letakarítatlan járdán, így nem is nagyon erőlködnek ezzel szüleim, csak úgy nézelődni visznek ki. Anya mindig azt mondja Apának, hogy vegyünk szánkót, mi felülünk rá ketten, Ő meg majd húz minket! Anya teljesen belelkesült, biztos nagyon jó móka lehet! Na de majd jövőre! Reszkess világ, jövök!