Szánkós-randi

Ákos barátomék elhívtak minket szánkózni. Mi természetesen éltünk a lehetőséggel, hiszen még sosem szánkóztam és nagyon tetszett, mikor láttam más gyerkőcöket szánkózni. Most már nem csak kanalaival, de a szánkójával is belopta magát a szívembe ez a helyes kis legény. Nagyon ért az udvarláshoz, tudja mikor mivel vehet le egy kis hölgyet a lábáról. Mivel mostanság főzni nem nagyon tudunk együtt, előállt a szánkójával:) Nagyon lovagiasan átengedte nekem a hójárművet. Ő szívesebben gyűjtögette a bogyókat a vödrébe, míg én gyorsan felpattantam a szánkójára. Tetszett a dolog, bár alig 5 perc alatt sikerült átélnem az első szánkó-balesetem is! Kihasadt a szám, vérzett is, de Anya megtörölte, megpuszilgatta és már be is gyógyult! Igaz a nyoma megmaradt, most úgy néz ki az alsó ajkam, mintha szilikonnal lenne feltöltve, annyira bedagadt, de nem panaszkodom, valójában már nem is fáj. Szóval nem szegte kedvem a kis baleset, boldogan pattantam fel újra a szánkóra! Anya húzott engem, Ákosék meg sétáltak. Aztán sikerült rávenni a kis barátomat is, hogy felüljön hozzám a szánkóra! Óóóóó, micsoda pillanat volt ez, csak úgy dobogott a pici szívem. Tetszik nekem ez a fiú, talán azért is, mert egyáltalán nem rámenős :P
Mi is elhívtuk Ákosékat holnap délelőttre hozzánk egy kis házizsibongásra. Reméljük el fognak tudni jönni, hátha én is belophatom magam Ákoska szívébe valami klassz kis játékommal, vagy valami főzésre alkalmas tárggyal. De még az is lehet, hogy én magam főzök neki valami finomat ;)

Délután tanácsadáson voltunk, és megkaptam végre a másfél éves szurikát. Mivel betegeskedtem, kicsit eltolódott, de nem baj, mert most jókedvembe voltam. Nem volt sírás sem. Szerencsésen alakultak a dolgok, még várnunk sem kellett sokat, mert a tanácsadás végére estünk csak be, mivel Anya megvárta míg magam ébredek fel a déli alvásból.