Még novemberben a névnapomra megkaptam az összes Bogyó és Babóca mesét dvd-n, és van egy epizód, amiben korcsolyáznak a kis bogárkák. Ettől a pillanattól ott bújkál bennem a vágy, hogy én is korcsolyázzak. Csúszkáltam zokniban itthon s azt mondogattam, hogy korcsolyázom. Anya meg is ígérte, hogy majd elmegyünk korizni és igazi korcsolyával megtanít csúszni a jégen...
De sajnos jöttek a betegségek. A vágy persze nem hagyott alább, sőt sokszor így vettem be a gyógyszert is, hogy ha beveszem hamarabb meggyógyulok és ha meggyógyulok, mehetünk korizni...
Ma jött el a nap, hogy végre korit kaptam a lábikómra és kipróbálhattam magam a jégen.
De sajnos jöttek a betegségek. A vágy persze nem hagyott alább, sőt sokszor így vettem be a gyógyszert is, hogy ha beveszem hamarabb meggyógyulok és ha meggyógyulok, mehetünk korizni...
Ma jött el a nap, hogy végre korit kaptam a lábikómra és kipróbálhattam magam a jégen.
Olyan nagyon megtetszett a dolog, hogy nagyon nagy sírás lett a vége, mikor már jönni kellett haza.
Mikor kiszálltunk itthon az autóból, még sokáig úgy mentem, mint akinek még mindig kori van a lábán. El is döntöttem, jégtáncos szeretnék lenni :)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése